Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)

Angol Amur tiger

Előfordulás Északkelet-Kínában, Észak-Koreában és Oroszország távol-keleti területein

Testtömeg a nőstények 100-167 kg, a hímek 180-306 kg

Testhossz a nőstények 2,6 m, a hímek 3,3 m

Tápláléka kisebb-nagyobb gerincesek, főként patások

Szaporodás a nőstény 103-106 napig tartó vemhesség után általában 2-6 kölyköt hoz világra

IUCN Vörös Lista veszélyeztetett (EN)

Washingtoni Egyezmény CITES I.

Magyarországon nem védett

A legnagyobb méretű tigris alfaj, és egyben nagymacska. Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak. Azon a területen él, ahonnan a feltételezések szerint az összes tigris származik. Éjszaka vadászik, főleg nagytestű növényevőkre, szarvasra, vaddisznóra, de esetenként még a medvét is elejti. Körülbelül 5 naponta ejt el egy nagyobb vadat, amelyből 50 kilónyi húst is fel tud falni egyszerre. A tetemhez később is visszajár.

Magányosan élnek a territóriumukon belül. A tigrisek általában kitérnek egymás elől, ritkán, csak a párzási időszakban jellemző viselkedésükre az ellenségeskedés. A kölykeit nevelő anya azonban messze elkerüli a hímeket, mert azok megölhetik a kicsinyeket. Bár több kölyke is születik, többnyire csak 2 marad életben, egy hím és egy nőstény, feltehetően a versengés miatt, amely főleg az azonos nemű testvérek között kifejezett. Ők egy ideig az anyjuktól való elválás után is együtt maradhatnak.

Vadon mindössze 300 példány él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét. Átlagos élettartamuk a vadonban 8-10 év, Állatkertekben pedig 16-18 év. Természetes ragadozójuk az ember kivételével nincs, fennmaradásukat a vadászat és az élőhelyeik megsemmisítése veszélyeztetik legfőképpen.

Kommunikációjukban szerepet játszik a szagokkal történő jelölés, a vizuális jelek, valamint a hangkibocsátás.