Közönséges tapír (Tapirus terrestris)

Angol Lowland tapir

Előfordulás Dél- és Közép-Amerika trópusi területei

Testtömeg 150-250 kg

Testhossz 1,7-2 m

Tápláléka növényevő, leveleket, füvet és terméseket fogyaszt

Szaporodás a nőstény 335-439 nap vemhesség után egy utódot, ritkán ikreket hoz világra

Természetvédelmi státusz

IUCN Vörös Lista sebezhető (VU) Washingtoni Egyezmény CITES II. Magyarországon nem védett

A tapírok a legősibb emlősök közé tartoznak, amelyek az elmúlt 35 millió évben nem sokat változtak. Közülük a dél-amerikai közönséges tapír a legelterjedtebb. A hegyvidéki, magas páratartalmú trópusi esőerdőket kedveli, de előfordul mocsarak és síkvidéki erdők közelében is. A tenger szintjétől egészen 4500 méteres magasságig megtalálható. Ügyesen közlekedik a hegyeken, és néha ösvényeket hoz létre, melyek nagyobb vízfelületekhez vezetnek. Nemcsak a víz felszínén, hanem alábukva is jól úsznak, és ha veszélyt éreznek, akkor vízbe menekülnek fedezékért. Általában félénk állatok, ám agresszívvé válnak párzási időszakban, illetve amikor territóriumukat védik.

Nappal a sűrűben rejtőzködik és pihen, inkább éjszaka táplálkozik. Csak növényeket eszik, füvet, falevelet, fiatal hajtást, gyümölcsöt, vízinövényeket egyaránt fogyaszt. Látása nem túl jó, ám a szaglása fejlett.

Mint általában az esőerdei növényevők, a tapír is magányosan él, csak a párzási időszakban állnak össze kisebb csapatok. A territóriumukat és csapásaikat vizeletükkel és illatmirigyükkel jelölik. A nőstényt felkereső hím nem sokáig marad vele a párzás után, nem vesz részt az utódok nevelésében. 335-439 nap vemhesség után rendszerint egy kölyök születik, de az ikerszülés sem ritka. A kis tapírok testén világos színű pettyek és hosszanti irányú csíkok láthatók, amelyek a rejtőzködést segítik a sűrű bozótban. A mintázat 6-8 hónapos korukban kezd eltűnni. 18 hónapos korukra már elérik a felnőttkori testméretüket, a nőstények körülbelül 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Állatkertben akár 35 évig is élhetnek.